3.rész

3.fejezet


1..2..3..és váá. Számoltam vissza és közben nevettem.

-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.,-kiabált Rob.

Én meg dőltem a nevetéstől.

Rob felkelt és futkosni kezdett.

-Te voltál?.,-nézet rám.

Kezemet szám elé tettem, hogy ne lása, hogy nevetek.

-Szerinted jó móka volt? Nyugodtan vedd el a kezed látom a szemedet csillog..,-úgy tettem ahogy mondott.

-Nem akartál felkelni én…-közelebb jött és nem volt rajta ruha így jól rá láttam, de most csak a szemét figyeltem amik villámokat szórtak.

Ajaj ez nem lesz jó így, túlságosan kívánom.

Nem tudtam válaszolni, mert lecsapott és én hülye nem ellenálltam.

-Szerintem...fel..kellene...öltöznöd.,-próbáltam beszélni, de a csókban mint tudjuk nem lehet.

-Muszáj?.,-kérdezte és elszakadtunk.

-Fél tizenegykor el kell indulnunk és már kilenc van.,-

-Jó legyen.,-

-Nem mész tusolni?.,-kérdeztem.

-Ha jössz akkor megyek.,-mondta pimaszul.

-Rendben.,-egyeztem bele.

Bement és megengedett a vizet, én addig elővettem egy pár ruhát.

Majd levetkőztem és én is beszálltam.

Mikor kijöttünk én egyből köntössel az ágyra borultam. Szó ami szó jó a reggel!

-A ruhád itt van.,-beszéltem az ágyba, mert pont a hasam alatt voltak ruhái.

-Oké, akkor engeded, hogy felvegyem?.,-kérdezte

-Aha.,-majd felültem és visszamentem a fürdőbe felöltözni.

10 perc alatt megszárítottam a hajam, és már kint is voltam.

De Rob már nem volt ott.

Lementem és lent megtaláltam, és éppen mosogatott.

Milyen kis házias, mondtam inkább magamnak.

-Mikor pakolsz össze?.,-kérdeztem

-Egy öt perc és megyek is, csak még egy kicsit élvezkedek.,-jött oda hozzám és karját derekam köré font, és magához húzott.

-Reggel hivott Chat és elmondta, hogy hova megyünk.,-

-És? Hová?.,-

-Spanyolországba.,-

-Az szép hely, mindig el akartam jutni oda, azt mondják nagyon szép helyei vannak.,-

-Gondolom.,-

-Te nem örülsz annak, hogy egy kicsit nyugiban lehetünk?.,-kérdezte és nyakamba puszilt.

-De, persze csak mi lesz ha ott is a paparazzók keresni fognak minket?.,-

-Figyelj kicsim ha ezek a mocskok oda jönnek, akkor felbérelünk egy pár testőrt és kész.,-mondta biztos hangom.

-Oké, oké vettem.,-fordultam meg, hogy szem álljak vele, de nem engedte el a derekam.

-De nem ez a baj igaz?.,- tiszta Edward, belém lát bár Bellába nem, de Kristenbe igen.

-Mi lesz ha kiderül, hogy együtt vagyunk? Lőttek a szerződésnek és a filmet nem mi fogjuk tovább játszani.-néztem a földet, mert féltem azt hiszi, hogy szakítani akarok vele.

-Nem fognak látni, mert Spanyolország jó város és ott nincsenek rossz emberek, ahogy hallottam, és ha meglátnak minket kit érdekel nekem az éppen elég, hogy vagy nekem.,-húzott magához biztatás képp.

-Jól van értem.,-

-Na megyek pakolni, addig te telefonálj. Jó?.,-adott puszit homlokomra.

-Oké. Szeretlek.,-mondtam.

-Én is.,- majd felment.

Elővettem a mobilomat és tárcsáztam anyám számát.

-Igen,-szólt bele anya.

-Szia Kris vagyok.,-

-Ohh kislányom Chat elmondta, hogy hogy áll a helyzet.,-

-Mi?.,-kérdeztem meglepeten.

-Tudom, hogy Spanyolországba mész pár hétre.,-

-Na jó, most már nem beszélhetek a saját anyámmal sem, mert megelőznek.,-

-Legyen annyi elég, hogy te Spanyolországba mész és jót mulatsz, én meg itthon dolgozok. Most is dolgozok.

-Akkor ezért nem voltál otthon reggel,-mondtam

-Igen, na nekem mennem kell mert Josh hív, mulass jót kislányom és vigyáz magadra. És el ne felejts e-mailezni. Szia kicsim.,-

-Oké, szia. Szeretlek.,-

-Én is.,-majd letettük.

Elettem a mobilt és felmentem Robhoz.

Hát ahogy a szobája kinézet az maga volt a kupleráj.

Minden ruhája össze vissza volt dobálva.

-Rob mi ez a kupi?.,-kérdeztem

-Nem tudod ide hívni Alicet?.,-viccelődött. Hisz mindenki tudja, hogy Alice a ruhák mestere.

-Miért is?.,-

-Mert nem tudom milyen ruhát vigyek.,-na itt elröhögtem magam.

-Akkor majd én segítek.,-mondtam és felkaptam pár ruhát és bevágtam a troliba.

-Így jó lesz?.,-kérdeztem

-Köszönöm a nagy segítséget.,-mondta

-Máskor is.,-nevettem.

-Mennyi az idő?.,-

-Fél tizenegy lesz 3 perc múlva.,-néztem órámra.

-Oké akkor menjünk.,-

Lementünk.

Megfogtam az én csomagjaimat és a garázs felé vittem, mert Rob előre ment ki nyitni.

A lépcsőnél jártam mikor Rob elvette a csomagokat.

-Köszönöm.,-

-Neked mindent.,-

Betette csomagtartóba és beültünk.

Bekapcsoltam az övet és ö is így tett majd elindultunk.

-Ettél valamit?.,-kérdeztem

-Persze, amit hagytál nekem az asztalon cetlit azon láttam.,-

-Akkor jó, mert most egy darabig nem eszünk, csak a repülőn.,-

Elindultunk és közben hallgattuk Rob kedvencét a Kings Of Leont.

Egy óra múlva megérkeztünk, és egy pár nagy medve várt minket.

Először én szálltam ki és utána Rob.

-Jó napot, Ted vagyok az egyik testőr, a csomagokat hol találom?.,-kérdezte egy nagyon nagy darab medve, és még a neve is hasonlít rá. Teddy maci. XD.

-A csomagtartóban.,-mondtam.

Rob és én mint két barát elindultunk.

Az egyik testőr vezetett minket ki a repülőhöz, ahol Chat és Chris várt.

-Sziasztok fiatalok.,-köszöntek.

-Hello.,.-

-Na akkor mondom is, Dorinda Victoria Lopeznek hívják. Egy nagy házuk van a város szélén.

14 éves.

Az édesapja egy repülőgép-balesetben halt meg, ezért az édesanyával élnek ketten.

Pontosan mához számítva tíz napot fogtok nála eltölteni.

Ha baj van, ott lesz Tedd ő szolgálatotokra áll mindenben.

Mindent tőle kérhettek..,

Sok szerencsét., -fejezte be Chat.

-Értjük.,-

-Kérdés?.,-

Egymásra néztünk és megállapodtunk abban, hogy majd ott kiderül minden.

-Nincs.,-mondta Rob.

-Rendben, akkor sok szerencsét és érezzétek jól magatok.,-mondta Chris

-Köszi.,-

Majd elindultunk a repülő felé.

Felszálltunk, és leültünk.

Még jó, hogy magánrepülő legalább Robbal lehetek, és nem figyelj egy paparazzo sem.

A gép két oldalán két kanapé volt egymással szemben.

Leültem az egyik és Rob is így tett.

Belefeküdtem az ölébe.

-Izgulsz?.,-kérdeztem

-Egy kicsit.,-

-Félsz?.,-

-Az az igazság, hogy nem tudom mi fog ott történni velünk és ez egy kicsit megrémít.,-

-Értem, és engem is nyugtalanít.,-

-Reméljük minden jó lesz.,-

-Reméljük.,-leheletem.

Felálltam és kivettem a táskámból a laptopomat.

-Nézzünk valami filmet?.,-

-Nézzünk.,-mondta

-Mi legyen?.,-

-Mondjuk nézzük meg a New Moon.,-

-Jó ötlet, még úgysem láttuk magunkat.,-mosolygott és én is mosolyogtam.

2 óra alatt kivégeztük a New Moon-t és hát mit nem mondjak a végén elaludtam, pedig nagyon meg akartam nézni.

Arra keltem fel, hogy Rob mocorog.

-Na ott vagyunk már?.,-kérdeztem álmatlanul.

-Igen.,-

-Hülyítesz?.,-kérdeztem

-Nem, itt vagyunk Spanyolországban.,-

-Te jó isten.,-ültem fel hirtelen.

-Mi az?.,-kérdezte Rob megrémülve, mert az arcán látszott.

-Hogy tudtad ennyit aludni?.,-

-Hát nem tudom, de jól eset az ölemben szunyókálni?.,- kérdeztem mosolyogva.

-Tökéletesen megfelelt senor, bár ott lent egy kicsit nyomta a halántékomat valami.,-mosolyogtam pimaszul.

-Áhh értem legközelebb ügyelek rá senorita.,-

-Köszönöm.,-

-Hölgyem, uram megérkeztünk engedhetem a lépcsőt? Vagy még maradnának?.,-

-Nem köszönjük. És köszönjük, hogy elhozott minket.,-mondta Rob

-Rendben akkor szólok Teddnek és ő majd elmondja maguknak mi hogyan lesz addig kérem itt várjanak.,-

-Jó.,-

Pár perc múlva megjött Tedd.

-Jó napot akkor mondom, hogy mi lesz most.,-

-Rendben.,-

-Van valamelyiküknek órája?.,-

-Igen.,-mondtuk.

-Rendben, akkor azt állítsák át tizennyolc-óra hét percre, mert éppen itt ennyi az idő, ezért kellett olyan korán elindulni otthonról.,-

-Értjük.,-

-Rendben, akkor most lemegyünk a csomagokat már biztos kiszedték ezért mi nekünk már csak a kocsihoz kell mennünk, én mindig maguk mellett leszek, és ha még nem is látnak akkor is ott leszek. Catherine, és Stephenienek is én voltam a testőre ezért most én vagyok a maguk testőre.

Ha bármi kérdésük van nyugodtan tegyék fel nekem.,-