3.rész

3.fejezet


1..2..3..és váá. Számoltam vissza és közben nevettem.

-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.,-kiabált Rob.

Én meg dőltem a nevetéstől.

Rob felkelt és futkosni kezdett.

-Te voltál?.,-nézet rám.

Kezemet szám elé tettem, hogy ne lása, hogy nevetek.

-Szerinted jó móka volt? Nyugodtan vedd el a kezed látom a szemedet csillog..,-úgy tettem ahogy mondott.

-Nem akartál felkelni én…-közelebb jött és nem volt rajta ruha így jól rá láttam, de most csak a szemét figyeltem amik villámokat szórtak.

Ajaj ez nem lesz jó így, túlságosan kívánom.

Nem tudtam válaszolni, mert lecsapott és én hülye nem ellenálltam.

-Szerintem...fel..kellene...öltöznöd.,-próbáltam beszélni, de a csókban mint tudjuk nem lehet.

-Muszáj?.,-kérdezte és elszakadtunk.

-Fél tizenegykor el kell indulnunk és már kilenc van.,-

-Jó legyen.,-

-Nem mész tusolni?.,-kérdeztem.

-Ha jössz akkor megyek.,-mondta pimaszul.

-Rendben.,-egyeztem bele.

Bement és megengedett a vizet, én addig elővettem egy pár ruhát.

Majd levetkőztem és én is beszálltam.

Mikor kijöttünk én egyből köntössel az ágyra borultam. Szó ami szó jó a reggel!

-A ruhád itt van.,-beszéltem az ágyba, mert pont a hasam alatt voltak ruhái.

-Oké, akkor engeded, hogy felvegyem?.,-kérdezte

-Aha.,-majd felültem és visszamentem a fürdőbe felöltözni.

10 perc alatt megszárítottam a hajam, és már kint is voltam.

De Rob már nem volt ott.

Lementem és lent megtaláltam, és éppen mosogatott.

Milyen kis házias, mondtam inkább magamnak.

-Mikor pakolsz össze?.,-kérdeztem

-Egy öt perc és megyek is, csak még egy kicsit élvezkedek.,-jött oda hozzám és karját derekam köré font, és magához húzott.

-Reggel hivott Chat és elmondta, hogy hova megyünk.,-

-És? Hová?.,-

-Spanyolországba.,-

-Az szép hely, mindig el akartam jutni oda, azt mondják nagyon szép helyei vannak.,-

-Gondolom.,-

-Te nem örülsz annak, hogy egy kicsit nyugiban lehetünk?.,-kérdezte és nyakamba puszilt.

-De, persze csak mi lesz ha ott is a paparazzók keresni fognak minket?.,-

-Figyelj kicsim ha ezek a mocskok oda jönnek, akkor felbérelünk egy pár testőrt és kész.,-mondta biztos hangom.

-Oké, oké vettem.,-fordultam meg, hogy szem álljak vele, de nem engedte el a derekam.

-De nem ez a baj igaz?.,- tiszta Edward, belém lát bár Bellába nem, de Kristenbe igen.

-Mi lesz ha kiderül, hogy együtt vagyunk? Lőttek a szerződésnek és a filmet nem mi fogjuk tovább játszani.-néztem a földet, mert féltem azt hiszi, hogy szakítani akarok vele.

-Nem fognak látni, mert Spanyolország jó város és ott nincsenek rossz emberek, ahogy hallottam, és ha meglátnak minket kit érdekel nekem az éppen elég, hogy vagy nekem.,-húzott magához biztatás képp.

-Jól van értem.,-

-Na megyek pakolni, addig te telefonálj. Jó?.,-adott puszit homlokomra.

-Oké. Szeretlek.,-mondtam.

-Én is.,- majd felment.

Elővettem a mobilomat és tárcsáztam anyám számát.

-Igen,-szólt bele anya.

-Szia Kris vagyok.,-

-Ohh kislányom Chat elmondta, hogy hogy áll a helyzet.,-

-Mi?.,-kérdeztem meglepeten.

-Tudom, hogy Spanyolországba mész pár hétre.,-

-Na jó, most már nem beszélhetek a saját anyámmal sem, mert megelőznek.,-

-Legyen annyi elég, hogy te Spanyolországba mész és jót mulatsz, én meg itthon dolgozok. Most is dolgozok.

-Akkor ezért nem voltál otthon reggel,-mondtam

-Igen, na nekem mennem kell mert Josh hív, mulass jót kislányom és vigyáz magadra. És el ne felejts e-mailezni. Szia kicsim.,-

-Oké, szia. Szeretlek.,-

-Én is.,-majd letettük.

Elettem a mobilt és felmentem Robhoz.

Hát ahogy a szobája kinézet az maga volt a kupleráj.

Minden ruhája össze vissza volt dobálva.

-Rob mi ez a kupi?.,-kérdeztem

-Nem tudod ide hívni Alicet?.,-viccelődött. Hisz mindenki tudja, hogy Alice a ruhák mestere.

-Miért is?.,-

-Mert nem tudom milyen ruhát vigyek.,-na itt elröhögtem magam.

-Akkor majd én segítek.,-mondtam és felkaptam pár ruhát és bevágtam a troliba.

-Így jó lesz?.,-kérdeztem

-Köszönöm a nagy segítséget.,-mondta

-Máskor is.,-nevettem.

-Mennyi az idő?.,-

-Fél tizenegy lesz 3 perc múlva.,-néztem órámra.

-Oké akkor menjünk.,-

Lementünk.

Megfogtam az én csomagjaimat és a garázs felé vittem, mert Rob előre ment ki nyitni.

A lépcsőnél jártam mikor Rob elvette a csomagokat.

-Köszönöm.,-

-Neked mindent.,-

Betette csomagtartóba és beültünk.

Bekapcsoltam az övet és ö is így tett majd elindultunk.

-Ettél valamit?.,-kérdeztem

-Persze, amit hagytál nekem az asztalon cetlit azon láttam.,-

-Akkor jó, mert most egy darabig nem eszünk, csak a repülőn.,-

Elindultunk és közben hallgattuk Rob kedvencét a Kings Of Leont.

Egy óra múlva megérkeztünk, és egy pár nagy medve várt minket.

Először én szálltam ki és utána Rob.

-Jó napot, Ted vagyok az egyik testőr, a csomagokat hol találom?.,-kérdezte egy nagyon nagy darab medve, és még a neve is hasonlít rá. Teddy maci. XD.

-A csomagtartóban.,-mondtam.

Rob és én mint két barát elindultunk.

Az egyik testőr vezetett minket ki a repülőhöz, ahol Chat és Chris várt.

-Sziasztok fiatalok.,-köszöntek.

-Hello.,.-

-Na akkor mondom is, Dorinda Victoria Lopeznek hívják. Egy nagy házuk van a város szélén.

14 éves.

Az édesapja egy repülőgép-balesetben halt meg, ezért az édesanyával élnek ketten.

Pontosan mához számítva tíz napot fogtok nála eltölteni.

Ha baj van, ott lesz Tedd ő szolgálatotokra áll mindenben.

Mindent tőle kérhettek..,

Sok szerencsét., -fejezte be Chat.

-Értjük.,-

-Kérdés?.,-

Egymásra néztünk és megállapodtunk abban, hogy majd ott kiderül minden.

-Nincs.,-mondta Rob.

-Rendben, akkor sok szerencsét és érezzétek jól magatok.,-mondta Chris

-Köszi.,-

Majd elindultunk a repülő felé.

Felszálltunk, és leültünk.

Még jó, hogy magánrepülő legalább Robbal lehetek, és nem figyelj egy paparazzo sem.

A gép két oldalán két kanapé volt egymással szemben.

Leültem az egyik és Rob is így tett.

Belefeküdtem az ölébe.

-Izgulsz?.,-kérdeztem

-Egy kicsit.,-

-Félsz?.,-

-Az az igazság, hogy nem tudom mi fog ott történni velünk és ez egy kicsit megrémít.,-

-Értem, és engem is nyugtalanít.,-

-Reméljük minden jó lesz.,-

-Reméljük.,-leheletem.

Felálltam és kivettem a táskámból a laptopomat.

-Nézzünk valami filmet?.,-

-Nézzünk.,-mondta

-Mi legyen?.,-

-Mondjuk nézzük meg a New Moon.,-

-Jó ötlet, még úgysem láttuk magunkat.,-mosolygott és én is mosolyogtam.

2 óra alatt kivégeztük a New Moon-t és hát mit nem mondjak a végén elaludtam, pedig nagyon meg akartam nézni.

Arra keltem fel, hogy Rob mocorog.

-Na ott vagyunk már?.,-kérdeztem álmatlanul.

-Igen.,-

-Hülyítesz?.,-kérdeztem

-Nem, itt vagyunk Spanyolországban.,-

-Te jó isten.,-ültem fel hirtelen.

-Mi az?.,-kérdezte Rob megrémülve, mert az arcán látszott.

-Hogy tudtad ennyit aludni?.,-

-Hát nem tudom, de jól eset az ölemben szunyókálni?.,- kérdeztem mosolyogva.

-Tökéletesen megfelelt senor, bár ott lent egy kicsit nyomta a halántékomat valami.,-mosolyogtam pimaszul.

-Áhh értem legközelebb ügyelek rá senorita.,-

-Köszönöm.,-

-Hölgyem, uram megérkeztünk engedhetem a lépcsőt? Vagy még maradnának?.,-

-Nem köszönjük. És köszönjük, hogy elhozott minket.,-mondta Rob

-Rendben akkor szólok Teddnek és ő majd elmondja maguknak mi hogyan lesz addig kérem itt várjanak.,-

-Jó.,-

Pár perc múlva megjött Tedd.

-Jó napot akkor mondom, hogy mi lesz most.,-

-Rendben.,-

-Van valamelyiküknek órája?.,-

-Igen.,-mondtuk.

-Rendben, akkor azt állítsák át tizennyolc-óra hét percre, mert éppen itt ennyi az idő, ezért kellett olyan korán elindulni otthonról.,-

-Értjük.,-

-Rendben, akkor most lemegyünk a csomagokat már biztos kiszedték ezért mi nekünk már csak a kocsihoz kell mennünk, én mindig maguk mellett leszek, és ha még nem is látnak akkor is ott leszek. Catherine, és Stephenienek is én voltam a testőre ezért most én vagyok a maguk testőre.

Ha bármi kérdésük van nyugodtan tegyék fel nekem.,-

Névtelen(xd)elejtettem a cimté, de tom a második rész

2.fejezet


(Kris szemszöge)

Miért nem lepődöm meg?

Miért nem mondom, hogy pedig én nem szeretem?

Miért akarok most rögtön a nyakába ugrani?

Némán álltunk egymással szembe, és én alig mertem megszólalni.

Mit mondjak?

Rob visszafordult ugyan abba helyzetbe amiben előbb volt.

Én pedig csak mögötte álltam.

Akkor éppen csak arra bírtam gondolni, hogy ez a bolond azt mondta szeret.

Nem gondolkodtam mert felesleges volt abban a térben és időben nem lehet gondolkodni.

Két kezemet dereka köré fontam és hátulról magamhoz szorítottam, persze amennyire csak egy nő tudd szorítani.

Rob megfordult és rám nézet.

-Mit csinálsz?.,-kérdezte

-Azt ami az elmúlt egy és fél évben már meg akartam tenni.,-mondtam majd lassan ajkát az enyémre tapasztottam és egy felejthetetlen csókba forrtunk össze.

Megfordultunk és felültette a pultra.

-Ugye ez nem fog Edward és Bella kapcsolatának ártani igaz?.,-kérdezte viccesen.

-Nem hiszem. Szerintem éppen jól jön ha majd a Breaking Dawnban együtt kell lenünk.,-mondtam

-Akkor jó.,-mondta nevetve.

-Jobb lenne ha felmennénk a szobádba nem?.,-kérdeztem kajánul, mert keze már pólóm alatt volt.

-Teljesen egyet értek.,-mondta majd felkapott és felvitt, majd letett az ágyra.

(Rob szemszöge)

Felébredtem és az óra éppen akkor járt este kilenckor.

Hogy lehet, hogy ennyit tudunk aludni.

Oldalra néztem, hogy lássam az angyalt aki álmomban eljött értem.

Mégsem volt álom, itt feküdt mellettem és halkan szuszogott.

Nem akartam felébreszteni, ezért nem kellettem fel, de magamhoz húztam és így aludtam tovább.

(Kristen szemszöge)

Felébredtem és hallottam ahogy Rob mögöttem szuszog.

Keze a derekamon volt, és így aludt.

Ránéztem a polcom lévő órára és reggel hetet mutatott.

Óvatosan Rob kezét fel emeltem és arrébb tettem, én pedig kiszálltam az ágyból és felkapkodtam a ruháim és bementem a fürdőbe átöltözni.

Lementem és valami kaját és kávét készítettem.

Rágyújtottam és elkezdtem inni a kávét.

Éppen csörgött a mobilom, és ki hívott?:Chat.

-Szia.,-mondtam

-Neked is. Bocs, hogy ilyen korán zavarlak, de délben indul a repülő és jó lenne ha félre találkoznánk a repülőterén. Ígérem elmondok mindent mi a neve, hol lakik.,-

-Várj egy kicsit honnan tudod, hogy nem mondtam nemet?.,-

-Nem mondnál egy ilyen ajánlatnak nemet, ismerlek már Kristen.,-mondta, és hát igaza volt azon az egy és alatt eléggé kiismert.

-Oké, akkor csak annyit mondj meg hová megyünk?.,-

-Spanyolországba.,-

-Mi?.,-sültem el.

-Szerintem egész szép hely, és ha még időtök is úgy engedi akkor elmehetek Londonba is Rob szüleihez.,-mondta nyugodtam, de én egy kicsit ki voltam akadva. Bár ez a szülős dolog nem rossz ötlet, én még úgysem találkoztam Rob szüleivel.

-Köszi Chat imádlak, akkor majd a repülőtérre megyünk.,-

-Oké, ezen kívül, mi újság veled? Hol vagy? Jól vagy? Hallottam szakítottál Mikkel.,-

-Semmi, minden rendben van, a legjobb helyen a világon, igen megvagyok, és még egyszer igen, tudod én mondtam neki hogy nem fogja bírni a kapcsolatunk és hát úgy lett ahogy én jósoltam.,-

-Értem, és mi a legjobb hely a világon?.,-incselkedett.

-Majd meglátod…….egyszer.,-

-Jó rendben, akkor én megyek is, mert itt van Setphenie és beszélgetünk. Akkor félkor a repülőterén. Szia.,-

-Szia.,-mondtam és kinyomtam a telefont.

Megittam azt a kevés kávét ami még maradt, és eldöntöttem hazamegyek összepakolok és visszajövök.

Írtam Robnak egy kis levelet, és az asztalra tettem.

„A dögös pasinak az ágyban”

Azért írok, mert még nem ébredtél fel.

Hazamegyek és összepakolok, és remélem mire visszaérek már lent leszel.

A reggelid a mikróban, én pedig itt leszek egy óra vagy két óra múlva.

Szeretlek: Kris"



Felhúztam a csizmám és a kabátomat, majd hívtam egy taxit.

Tíz perc múlva a taxi itt volt, és már mentem is haza.

Fél óra múlva megérkeztem a házam hozom

Felmentem és elővettem a táskámat, majd pakolni kezdtem.

Beletettem azok a cuccokat ami kellenek, és fél óra alatt kész is voltam.

Elszívtam egy szálat és hívtam egy taxit újból.

Megjött én beültem, és elindulta Robhoz.

Ránéztem az órára és fél kilencet mutatott.

Abban reménykedtem, hogy már fent van és készülődik, mert onnan egy óra az út a repülőtérig.

Megállt a kocsi és fizetni akartam.

-Mennyi lesz?.,-

-Maga igaz Kristen Stewart?.,-

-Hát igen mint tudjuk.,-

-Tudja a lányom oda van magáért és azért a vámpír fiúért a filmben, ha add egy autogramot akkor nekem az bőven elég lesz fizetségként.,-

-Ó, köszönöm.,-majd adott egy tollat és egy képet amin a lánya volt, és alá írtam.

-Nem én köszönöm. Viszlát.,-

-Viszlát..,-mondtam és kiszálltam és bementem Robhoz.

Bementem, de sehol sem láttam ezt a Fél Istent

Levettem a csizmám és a kabátom, majd felmentem a lépcsőn, és Rob szobájába nyitottam.

Még mindig ott feküdt és ölelgette a párnát és oldalra fordulva aludt.

Megkerültem az ágyat és mellé térdeltem a földön és megpusziltam, de nem kelt fel.

-Héé csipkejózsika ideje lenne felkelni.,-simogattam át arcát kezemmel.

Mint aki légy zümmögést hallott hátára fordult.

Ha nem kell fel akkor mindjárt megtudja milyen amikor én keltek.

Lementem és a hűtőből kivettem egy jégtasakot ami úgy nézet ki, mint egy zacskóban 20-30 jégkocka.

Felmentem és leültem az ágyra.

Óvatosan felemeltem a takarót, és Kis Pattinsonra tettem a tasakot.

Ahol az álmok születnek...

1. fejezet


Hírek





Hát végre befejeztük a New Moont, és már a mozikban is vetítik, ennek örülök a legjobban, mert akkor most pár hónap szabit kapunk.

Ami elvette a kedvemet, hogy most így egyedül mit csináljak ebben a pár hónapban.

Már vagy fél éve szakított Mike velem, mert neki elege lett a paparazzókból.

Az elején én akartam vele szakítani, mert megmondtam neki egy pár dolgot.

Pl. ha beindul a Twilight és híresek leszünk, akkor mindenhol a lesifotósok fognak minket keresni, de azt mondta kibírja.

Ez ment kb. olyan egy és fél évig, de mint tudniillik hős Mike nem bírta tovább.

Most hívott Rob, hogy Chaterine, és Chris kereste, mert valami fontosat akarnak mondani nekünk.

Így hát felöltöztem, és lementem anyához.

-Jó reggelt.,-mondta anya, és mint láttam a konyhában settenkedett.

-Neked is.,-mondtam

-Anya hol a cigim, mert fent nem volt?.,-kérdeztem

-Ja láttam, hogy a doboz üres, és elmentem vettem neked.,-mondta

-Köszi anya.,-

-Ma hová mész?.,-kérdezte

-Inkább most hová megyek, hívott Rob, hogy a rendezők beszélni akarnak velünk, de most anya sietek, szia.,-

-Várj, még kérdezhetek valamit?.,-

-Mond gyorsan.,-

-Szereted?.,-kérdezte

-Kit?.,-

-Kislányom ne butáskodj, mikor kimondod a nevét elpirulsz, és eléggé hangsúlyosan mondod ki.,-

-Anya Rob csak egy barát.,-mondtam neki, és kinyitottam az ajtót.

-Persze, csak egy barát mi, én anya vagyok, nem egy robot.,-mondta és én ezt még hallottam mert tudtam még valamit úgyis hozzá fog füzi.

Nem értem anyát, egyszer azt mondja legyek jó kislány, máskor meg rossz.

Mióta szakítottam Mikeal, azóta mindig Robal nyaggat.

Egyik nap ő vitt haza a kocsijával, és behívtam egy kicsit.

Anya egyből letámadta, ilyenhez hasonló kérdésekkel.

-Rob hány éves vagy?

-Rob van barátnőd?.,-és ehhez hasonló kérdésekkel.

Komolyan mondom rosszabb mint én.

Ahogy a taxiban ültem, jött egy SMS Robtól.

"Kris hol vagy már? Siess kérlek, nekem már elmondták már csak te „hiányzol”.

A hiányzót idézőjelbe tette, mit gondolhat most.

Bevallom gondoltam már arra, hogy én meg Rob, de ezt nagyon gyorsan elfejettem.

Amikor közel vagyok hozzá egy olyan érzés fog el ami még soha nem volt.

Végre megérkeztem, és Rob sietett is hozzám.

-Szia Rob.,-kiszálltam a kocsiból, és egyből a nyakamba vetette magát.

-Kristen Chris, és Cathernie elmentek, mert premierre kellett menniük, és azt mondták, hogy amit nekem mondtak, mondjam el neked.,-

-És mi az? Mert nagyon furán nézel rám?.,-

-Menjünk el valahová, mert ez itt pont nem jó erre a beszélgetésre, bármikor lekaphatnak.,-nézet körbe

-Hová?.,-kérdeztem

-Fel hozzám, rendben?.,-kérdezte

-Ö..jó.,-lepődtem meg.

Elindultunk a kocsijához, és beszálltunk.

-Kris hogy van a mamád?.,-kérdezte miközben az utat nézte.

-Hát köszi, megvan, de nem tud rólad leszállni.,-mondtam

-Komolyan?.,-

-Ha hiszed ha nem, minden reggel avval ébreszt, hogy megyek- e hozzád.,-

-Ohh,,-csak ennyit bírt kinyögni.

-Tudom, ez már beteges, de csak nekem akar jót.

-Engem nem zavar, elég vicces.,-nevetett, és behajtott a garázsába.

-Nekem egy kicsit cikki, hogy minden reggel megkérdezi.,-szálltam ki a kocsijából.

-Nem tudod megbeszélni?.,-kérdezte miközben odament az ajtóhoz, ami a házba nyílt, mert a garázs majdnem a lakásban volt.

Sokszor mondtam neki miért, de csak annyit mondott, hát így építették.

-Próbáltam, de mindig ez van.,-

Felértünk a lakásba, levettem a kabátom, és Robnak adtam.

-Kösz.,-mondtam.

-Ülj le a nappaliba, kérsz valamit inni?.,-

-Egy sör jól jönne.,-válaszoltam

-Oké, érezd magad itthon mint mindig, én mindjárt hozom.,-kiabált a konyhából.

-Rob, és mi van Emilivel?.,-kérdeztem

-Semmi, miért mi lenne?.,-tért vissza két sörrel a kezében, és addig lehuppantam a kanapéra.

-Csak tudod, én is olvasok pletykalapot.,-

-Hát mint láttad a tengerparton az a fotó nem volt más mint egyetlen csók. Én mondtam neki, hogy kopjon le rólam, és pont akkor kapott le minket egy fotós.,-

-Tudod láttam a fimet és...,-

-És?.-,

-Hát eléggé jól játszottad a szereped.,-

-Evvel mit akarsz?.,-

-Hát, hogy Emili nagyon rád kattant, a filmben is látszott.,-

-Kris Emili egy olyan nő akit én nem tudnék elviselni magam mellett.,-

-Jó rendben hagyom ezt a témát jó?.,-

-Oké.,-

-És mi az a nagy hír amit közölni akarsz?.,-

-Ja igen, nem tudom mit fog szólni hozzá, de én kiakadtam.

Chris és Cahterine kitaláltak valamit, hogy a rajongóknak örömet hozzanak.

És arra gondoltak, hogy egy rajongó aki nagyon sokat e-mailez Stepheninek az oldalán, velünk tölthet egy pár hetet, és megismerhet minket.

-Mi? Ezt nem értem.,-

-Elmondom érhetőbben, te és én meg egy rajongó egy pár hetet velünk tölt majd, és együtt leszünk mint egy kis…mit tudom én mi.,-

-Mi?.,-köptem ki a sört, és egyenesen Rob pólójára, de az én gatyámra is ment egy kevés.

-Bocs.,-

-Nem baj kb. én is így reagáltam.,-mondta nevetve és a pólóját levette.

Mit csinál ez? Leveszi a pólóját. Na ne, te hülye nehogy levedd.

Levette és lemeredtem. Azt hittem, hogy álmodom, ez a pasi aztán pasi.

Azok az izmok. Oh bárcsak hozzá bújhatnék.

Fél Istenem hangja riasztott álmomból.

-Kris jól vagy?.,-rázogatott és közelebb került hozzám meztelen felső teste.

-Ihh..igen.,-nyögtem.,-csak nem láttalak még filmen kívül póló nélkül.

Ami a szívén az a száján, szokták mondani na hát én kimondtam.

-Jahh bocs, gyere fel a szobámba adok egy másik gatyát, aztán majd kitaláljuk mi lesz? Rendben?.,-kérdezte

Milyen édes a hangja, bárcsak a fülembe súgna valami kedveset.

Héé Stew térj magadhoz.

-Pe..persze.,-

-Gyere akkor.,-mondta és utána mentem.

Ahogy felértünk a lépcsőn egyből szobája felé vettem az irányt.

Még mindig nem volt rajta póló, de én mint egy fagyi az 120C°-ban olvadoztam.

Bementünk és egyből a szekrényéhez ment kutakodni.

-Tessék ez megfelel, még egyszer Lizzy hagyta itt és nem hiszem, hogy kiakadna érte ha rajtad látná. Meg hát most otthon van Londonban nem is látná, kivétel a paparazzók.,-mondta

(Rob szemszöge)

Odaadtam neki Lizzy gatyáját, én kivettem egy pólót és kimentem, hogy Kris átöltözhessen.

Az ajtót véletlenül, de komolyan véletlenül nyitva hagytam és mikor vissza fordultam Krist láttam egy száll bugyiban.

Egymást néztük, és ő gyorsan becsapta az ajtót.

Nahát Pattinson megint sikerült álmaid nőjét egy fokkal megaláznod.

Még soha nem láttam őt gatya nélkül bár nem lepet meg a látvány, mert pont így képzeltem el.

Kris kinyitotta az ajtót és kijött.

-Bocs az előbbiért.,-

Még ő kér bocsánatot mikor nem is csinált semmit.

-Semmi baj, de nekem nem kellett volna megbámulnom téged.,-

-Oké, akkor ezt most zárjuk le jó?.,-kérdezte

-Jó.,-

-Menjünk igyuk meg még az italokat.,-mondta és lementünk.

Leültünk a kanapéra és folytattuk ott ahol abbahagytuk.

-Akkor mi lesz evvel a kérdéssel?.,-kérdeztem

-Nem tudom, szerintem mehetnénk nem lenne semmi bajunk.,-

-Hát én nem tudom, de egy kis kikapcsolódás jót tenne mind kettőnknek nem?.,-

-Akkor ezt megbeszéltük?.,-majd ivott egy kortyot.

-Igen.,-mondtam.

-És mikor kell indulni?.,-

-Holnap .,-mondtam és nagyon behúztam magamat, mert féltem hogy jobban kiakad és egy így is lett.

-Mi? De hát az nem lehet, és mi lesz anyáékkal?.,-hallottam hangján hogy kétségbe van esve.

-Kris nyugalom mire való a telefon? Vagy az internet?.,-kérdeztem játékosan, de nem jött be.

-Jól van Pattinson mondj még ilyeneket, és neked megyek.,-

-Oké, én befogtam.,-indultam el a konyhába.

-Várj már, nem akartam, bocs, de ideges vagyok.,.-jött utánam.

-Értem én.,-

-Rob jobb lenne ha most hazavinnél, össze kell pakolnom.,-indult az ajtó felé Kris.

-Nem tehetem.,-mondtam és két kezemmel a konyhapultnak támaszkodtam fejemet pedig lehajtottam.

-Csak annyit kértem vigyél haza, nem az hogy váltsd meg a világot.,-

-Nem lehet.,-

-Jó akkor hívok egy taxit.,-

-Kris ne menj haza kérlek.,-nem tudtam mit mondai csak ugyanúgy álltam mint előbb.

-Miért ne menjek?.,-kérdezte

-Mert nem hagyhatsz itt. Nem bírom.,-

-Mit?- lépet közelebb és már bent járt a konyhában.

Nem válaszoltam.

-Mond el és lehet, tudok segíteni.,-

-Nem mert elküldnél a jó büdös francba.,-

-Ha megesküszöm, hogy nem teszem elmondod?.,-kérdetem.

-Igen.,-Kris mögém állt és kezét vállam tette majd megfordított.

A legszebb szemmel néztem most szembe. Azok zöld szemek olyan lágyan néztek rám, mint még soha.

Ha nem most akkor soha, döntöttem, ezen már semmi sem fog változtatni.

És megígérte, hogy nem küld el.

-Én..Kris én...azt hiszem, hogy beléd szerettem.,-böktem ki.

Csak prá emebrnek, aztán ugyis leszdem!

Gyülölve szeretni!




Minden ugy kezdödött hogy otthon voltunk nálam a saját házamban, és mikor hazaértem nem fogadott mással mint egy képpel amin én voltam és Emili.

-Magyarázd meg ezt a képet. Várj inkább mégse, ha ugy döntesz neked más kell hát legyen, de soha nem akarlak látni, csak akkor ha végre észhez tér Mr. Szemétláda.

-Kristen mit akarsz ezzel?.,-kérdeztem értettleül.

-LÁtom nem értesz semmit, ha mást akarsz akkor mond meg, ne egy képről tudjam meg, hogy nem kellek neked!.,-ezzel ledobta a képet és az ajtóhoz lépet.

Elkezdet öltözni.

-Hová mész?.,-kérdeztem.

-El, tőled messzire és nem probálj megkeresni, mert esküszöm megöllek.,-

-Kristen miért nem érted meg, hogy szeretlek.,-

-Te nem szeretsz, te az a riherongyot szereted. Viszlát Pattinson.,-mondta és kilépet.

Odasétált futott a taxihoz és beült, majd elhajtotta.

-Kristen.,-kiabáltam, de már semmi értelme nem volt.

Visszmentem a házba és megnéztem a képet, épp azt a képet láttam amikor a parton voltunk az egy forgatási kép semmi több, és ezen akadt ki.
Persze, hiszen ő még nem is látta a képeket aiből a film áll.

Te jó isten Pattinson mit csináltál?

"Jó, hogy rájöttél okos tojás."mondta a belső hang.

"Mi van?.,-"kérdeztem magamban.

"Jobb lenne ha utána mennél, mert még baja esthet"

"Igen, de hova mehetett?"

"Gondokodj már szupersztár"

Mrs. Stewart,-mondtam

Gyorsn felkaptam a kabátom és a cipőmet,majd futottam a garázs felé a kocsimhoz.
Beszálltam és indultam is Kristen mamájához.
Fél óra vezetés után végre megjöttem.
Bekopogtam és Stewart mama nyitott ajtót.

-Rob mi hozott erre, hol van Kristen?.,-

-Jó estét Mrs. Stewart, akokr kristen nincs itt?.,-

-Nem nincs, de..,-

-Elég ha anniyt tud, hogy összevesztünk és most valahol a városba koszál egyedül.,-

-Mi?.,-

-Megkrhetem valamire? Hívjua fel Kristent és kérdezze meg hol van én pedig utána megyek.,-

-Rendben, megyek is, megvárod vagy mész is?.,-

-Beülök a kocsiba és elinduléok, maga pedig hívjon fel telefonon rendben?.,-

-Oké, Kérlek siess nem akaorm, hogy baja essen.,-

-Én sem, mert szeretem.,-majd elfutottam a kocsihoz és elhajtottam.

(Kristen szemszöge)
A taxisal egy kocsmához vitettem magamt, és bementem.
Egy páran felismertek, de nem mertek hozzám szólni,csak egy kislány jött oda és ül le mellé.
Kb hat éves lehetett, barna haj és barna szemek.

-Szia te vagy Bella?.,-kérdezte édes kislányos hangon.

-Igen én vagyok.,-

-Kérhetek egy aláriást?.,-nyujtott felém kis kezeivel a papirt és a tollat.

-Persze.,-vettem el kezéből.

-Mi a neved?.,-kérdeztem és ő addig felült a székre mellém.

-Juliann Milagros Esteban, de csak Juldynak szólitanak az ovis társaim.,-

-Rendben, akkor Judynak sok szeretettel Kristentől vagyis Bellától.,-irtam neki a papirra.

-Köszönöm.,-

-Szívesen.,-mondtam, de ő még most sem ment el, nem mintha zavart volna, mer tén imádom a gyerekeket.

-Lehet még egy kérdésem?.,-

-Persze, mond csak.,-

-Hol van Edward?.,-

Most mit mondjak neki?

-Tudod ő most otthon van. És te mit keresl itt?.,-kérdeztem kiváncsin, mert az is voltam, hogy egy lyen pici lány mit keres egy kocsmában.

-Az apukám a tulajdonos és a csapos is.,-

-Akkor értem már.,-

-Áhh Kristen mi hozott ide?.,jött régi barátom Tom.

-Szerelmi bánat.,-

-Akkor jöhet egy martini?.,-kérdezte

-Akár öt is.,-

-Oké két perc és kész.,-

Aztán a percek csak teltek és én kezdtem egyre jobban becsipni.

(Rob szemszöge)
Végre kitaálltam hol van Kristen.
Biztos Tomhoz ment, mert mi hétvégén mikor szabadok vagyunk mindig lejárunk.
Eléggé eldugott hely, de épp anniyra jó mint a többi ilyen szórakozó hely.
Tom a legjobbbartünk lett és tudja, hogy mi együtt vagyunk, és megbizunk benne.
Ráadásul van egy édes kislány akiről csak én tudok.
Judynak hívják, és tiszta Tom.
Két percalat odaértem és bementem, egyből a pulthoz mentem , abba a reményben hogy Tom tud valamit.

-Hello pajtás.,-köszönt és kezet fogtunk.

-Szia, Kristen járt itt?.,-kérdeztem

-Igen. És ha keresed ott ül az egyik sarokban.,-nézet Kristen felé.

-Kössz.,-

-Nincs mit.,-

Gyorsan odamentem Kristenhez és leültem vele szemben.

-Kristen.,-

-Mit akarsz itt? Azt meg sm érdezem, hgy hogy találtál rám.,-mondta

-Kristen beszéljük meg.,-

-Mit? Hogy már nem akarsz? Eddig jó voltam eljátszottál velem, most meg egy szajháért elhagysz? Hát ha neked ez kel tessék. Tudod, hogy sme állék közétek, vagyok annyira észerű, hogy nem állnék senki közé, ha te mást választasz. De lenne nem tehetek.,-mondta miközben hangja hol fel emelkedett hol pedig le, de a vége halk volt.

-Kristen Stewart fogd be és halllgas végig. Az a kép amit láttál, nem más mint egy forgatási kép. Semmi nincs köztem és Emili között. Ha te azt hiszed, hogy őt szeretem, akkor szerined miért jöttem utánad? Miért kerestelek otthon? Minek jöttem volna utánad ha nem szeretlek?

-De..,-

-Ide figyelj rám, nézz a szemebe.,-emeltem fel a fejét és kényszeritettem, hogy a szemebe nézzen.,-Ha valaha is más kell "aminek nem lesz esélye" akkor megmondom, de nekem csak TE kellesz értsd meg. Nem soká Magyaországra megyek és ott leszek három hétig nélküled, tudod mit kell nekem áttélnem ha most nem leszel velem. Szeretlek, és ezen nem tudok változtatni soha.-

-Soha?.,-kérdezte félénken.

-Soha.,-monndtamés óvatosan odahajoltam hozzá és megcsókoltam.

-Sajnálom, én nem akartam.,-

-Semmi baj én is ezt tettem volna.,-

-Jó, nem megyünk haza?.,-kérdezte

-Menjünk.,-

Felálltunk én kifizetem Tomnak és mentünk haza.
A kocsiban egyszer kétszer a pirosnál elcsatant pár csók.
Mikor vezettem azon gondolkodtam, hogy Kristen most miért nem ivott? De nem érdekelt, mert éppen piros jött és Kris ajkait éreztem enyémen.
Végre hazaértünk és megvacsoráztunk a tévé elött.

-Mindjárt jövök.,-mondta Kris és elment.

Már jó ideje elment és csak azt láttam, hogy a folyoson sír.

-Kristen mi a baj?.,-

-Semmi, csak nem akarlak avval a nővel látni többet.,-

-Máár megint én vagyok a rossz? Krisen ha nem akarsz velem lenni akkor ne tedd.,-mondtam és elindultam vissza.

Ő utánam futot és megfogta a válam és érzékien megcsókolt.
Felkaptam lábait örém fonta és neki döltünk a falnak, de közben megszakitott a csókot és két keze közé vette arcomat.

-Egy önzö liba vagyok igaz? Mert csak magamnak akarlak?,,-kérdezte miközben orrunk egy centire volt egymástól.

-Én meg egy önzö görény, mert magamnak akarlak.,-

-Akkor kvittek vagyunk.,-mondta majd újra lecsapot az ajakaimra.

Átvittem a kanpéra és ledöntöttem óvatosan.

-Úgy soha nem haygsz el?.,-

-Soha sem, de ezt már megbeszlétük.,-

-Akkor jó.,-mondta majd kimászott alólam, én pedig érdekelve figyeltem, hogy mit csinál, mert éppen félbeszakítot egy majdnem szeretkezést.

Én csak néztem, és láttam, hogy a konyha feé igyekszik.
Most komolyan Kristen Stewart mosogat?
Kimentem után.

-Kris ez most komoly?.,-

-Mi?.,-

-Hát, hogy te mosogatsz?.,-

-Hát ha te nem fogod elmosni, magától ne fog megtörténni, és amugyis a te házad és tartozni fogsz nekem a mosogatásért, szóval így nekm tökéletes.

-Igen?.,-kérdeztem és közben magam felé forditottam és magahoz húztam, két karomat dereka köré fontam.

-Igen.,-mondta gyengédem, mert éreztem hangján, hogy kezd puhulni.

-Akkor jó.,-mondtam és nem várt pillantban felkaptam a vállama és felvittem a szobába.

Mikor letettem püfölni kezedett.

-Te szemét, mi van ha leesetem volna? Ha?.,-püfölte melkasom.

Én pedig megfotam két kezét.

-Semmi, mert nem eljetetelek volna el.,-mondta büszkén.

-Gyülölek.,-mondta mosolyogva.

-Én pedig szeretlek.,-csókoltam meg.

-Tudom, én is.,-lehelte a csókba..

Óvatosan ledöntöttem az ágyra és elkedeztem kényeztetését.
Ahogy én befejeztem, ő jött.
Végre érezhetem azt amit már egy hete nem kaphatam meg.
Kristent.

                                          ****

Reggel mikor felkeltem láttam, hogy kris melettem szuszog.
Ránéztem az órára és fél tízet mutatott. Gondoltam ideje felkelni.

-Héé csipkerózsika kelj fel.,-

-Még ne.,-morogota.

Hát én megcsókoltom, de nem reagált.
Inkább felkeltem, vagyis próbáltam, mert ris visszrántott.

-Nem-mész-te-se-hová.,-szótagolta. és megcsókolt.

-Én is pontosan így gondolam.,-mosolygotam és újra meg újra megcsókoltam.

És így tökéltes az én életem!

Soshy:A kedvenc énekesim egyike.!

            A kedvenceim egyike:Soshy!

!!!!!!!!Ola visszatértem!!!!!!!!!!!!!!!!

Ola!
Igen hát visszatértem, mert én és a szünetek nem vagyunk nagy barátságban.
Nem bírtam magammal és eldönöttem kinyitom ezt a blogot, mert kell ahová csak "úgy" írok!
CHao!

Nem nyitottam meg, csak felteszek egy pár képet a kedvenc hajaimról!

FIGYELEM!!

A blog átmenetileg szünetel, mert nincs időm rá, hogy frisset hozzak, még ezen kivül van három, és nincs időm rá.
Bocs!Majd ha lesz időm, kb nyáron akkor kinyit mind a kettő még, de most muszály bezárnom.
Visszlát! 

Megtörtént esemény alapján!

Nem tudom, hogy írom le, de ha én megértem remélem ti is feltudjátok fogni.


Valaki kérte a segítségem és én segítettem.Nem gondoltam volna, hogy valaha lesz mégy ilyen, de megtörtént.
Én segítek, de visszonzásul nem várok semmit.
Ha lenne egy olyan világ ahol az emberek olyanok lennének mint én, kupáncsapnám magam és a földön hepergnék.Xd!
Egy lány reménykedett, de tudta a választ: Nem!
De ő leglább reménykedett, hogy mégis és próbált úgy felfogni mint aki még várhat valamit tőle pedig a válasz negatív volt.
Majd jött egy lány aki segített neki és neki volt bátorsága ahoz, hogy megtegye azt amit, érte csak páran tennének meg.
Akkor nem gondolt magára, csak arra hogy annak az embernek, meglegyen a kérdésére a válasz.
Álmodozott, hogy egyszer úgy lesz pedig nem.
A lány aki segített neki azt mondta, nem jó dolog álmodozni, de viszont reménykedni szabad, és kell, mert ahogy egyes mondják, a remény hal meg utoljára.
És ez a lány bebizonyitotta, hogy igenis ha választ már tudja, reménykedni midnig kell, mert csak úgy tudod meg azt, ami egy új kérdéshez vezet.És ez a kérdés csak ez: Miért nem?

Hello mindenki!

Hello!
Ez egy olyan blog amit, nem fogok mindig rendszeres frisselni, mert ha az ihletem ugy  tartja bedobok valamit, ha nem akkor nem.
Van még ezen kivül 3 amit muszály szerkizenm, és ahoz több idő kell.
Ez a blog azért jött létre, mert egy kedves barátnémnak csintem, de ő is csint egy másikat így hát ezt nem akartam törölni, és arra gondoltam erre felteszek, egy pár unalmas dologt.
Ha van kedved lesz olvasó ha nem nem.
Nekem aztán tökre mindegy.
Csak ennyi!